BÁNTALMAZOTT ANYA

Olvass tovább, ha ismerős ez a beszélgetés.

Férfi:- Miért nincs több pénz a bankszámlán? Ma kell befizetnem a golf tagságit.

Nő: -Sajnálom, de ki kellett fizetni a tankönyvcsomagot a gyereknek, és kinőtte a tavalyi tornacipőt…

Férfi: ezt nem hiszem el. Most hogy megyek el a szombati meccsre? Mindig csak magadra gondolsz, én nem is számítok.

Nő:-Már hogy ne számítanál, nagyon is…de nem az én hibám, hogy most kezdődik az iskola, és hogy kinőtte a cipőjét..

Férfi: -Az új cipő még várhatptt volna néhány hetet, azon nem múlik, de a meccs most szombaton lesz. Önző vagy, mindig is az voltál.

Nő: -Ne beszélj így velem…

Férfi: -Talán nincs igazam? Megmondanád, hogyan fizessem ki a golf tagságit?

Nő:-Kaptam anyámtól egy kis pénz az allergia-kezelésre, ha gondolod, odaadom…

Férfi: -Szóval még pénzt is rejtegetsz előlem? Hülye p@csa!

 

A kapcsolat általában csodásan indul, a férfi bókokkal halmozza el új párját, megnyerően viselkedik, nagyon hamar elköteleződik és kifejezésre juttatja szándékainak komolyságát. Ezeket a nő a szerelem jelenként értelmezheti, s az első figyelmeztető jeleket: fokozott érdeklődés, aggodalmaskodás a nőért, sűsű telefonálgatás és gyakori találkozások, kis féltékenység, amelyet a nő még imponálónak is tarthat kezdetben, hiszen saját fontosságát mutatja.  A nő különlegesnek, kiválasztottnak érzi magát, a férfipedig adja is alá a lovat, ajándékokat vesz és nagy szavakat használ, mondván, ilyet még sosem érzett, stb. A társkeresésbe megfáradt, el-eltünedező komolytalan lovagok után ez a kezdet több mint ígéretesnek tűnhet a nő számára.

Aztán, ahogy alakul a kapcsolat és telnek a hetek, lassan feltűnik, hogy egyértelműen a férfi lett az irányító, a dominás fél, aki eldönti, hova menjenek, hogyan töltsék a szabadidejüket,kikkel találkozzanak – és kikkel ne. Megrendeli az ételt s az italt a nőnek, ameddig az kiugrik a mosdóba, igyekszik erejét és hatalmát fitogtatni, kerüli az olyan helyzeteket, amelyekben a nő a kompetensebb, szakmai – és személyes sikereit nem csak, hogy nem értékeli, de sokszor még le is szólja, elbagatellizálja. Jobban szeret ő lenni a társaság középpontja, a “sztár”, szeret villogni, szeret tetszeni más nőknek és erre a párja figyelmét is felhívni, kimondatlanul is érzékeltetve, hogy a nő könnyedén lecserélhető, becsülje hát meg magát, hogy a férfival lehet.

A nő lassan azt veszi észre, hogy azt eszi, amit a férfi mond, azt issza, amit a férfi javasol, akkor és annyit edz, annyit áldoz a hobbijára, amennyi a férfit még nem zavarja- hiszen ez a férfi konstans, állandó és maximális figyelmet akar, és minden, ami rajta kívül időt vagy energiát von el a kedvesétől, azt úgy értelmezi, hogy ellene van. Eleinte nem csinál balhét, csak puffog, duzzog, amikor a nő nélküle kimozdul, szeretetmegvonással, kommunikáció minimálisra redukálásával, ignorálással bünteti a nőt. Később ilyen helyzetekben akár pofon is elcsattanhat, fizikai bántalmazásig fajulhat a helyzet- persze ilyenkorra már módszeres technikákkal annyira meg van nyirbálva a nő önértékelése és önbizalma, hogy sokszor előfordul, hogy még ilyenkor sem mer kilépni a kapcsolatból.

A bántalmazó kapcsolatban való “benragadásnak” több oka van, egyrészt az addigra már leépített önbecsülés, másrészt a gyönyörű kezdetekre való nosztalgikus visszaemlékezés és annak a vágya, hite, hogy ha “megfelelően viselkedik” és “minden tőle telhetőt megtesz”, akkor visszaszerezheti azt az odaadó férfit, akit annak idején megismert (megismerni vélt.) A bántalmazó egyik tipikus módszere, hogy lassan de biztosan tudatosan leépíti a nőt tartó szociális hálót. Mindig balhé van, ha a nő eljár otthonról, akkor is, ha már nem mer felvenni szoknyát vagy csinos ruhát, a férfi féltékeny és kontrolláló.

A nő feszült a baráti találkozókon, idő előtt hazaindul vagy folyamatosan üzeneteket küldözget a párjának mert már maga is úgy érzi, elszámolással tartozik az idejéről. A barátoknak általában feltűnik a nő megváltozott viselkedése, de tehetetlenek, ha szóba hozzák kételyeiket,  a nő igyekszik magyarázkodni és mentegetni a párja viselkedését. Ha a nő már nem mer eljárni otthonról, hogy elkerülje a féltékenységi jeleneteket és a szeretetmegvonással való büntetést, akkor inkább maga hívja át a barátokat, akiket nem akar elveszíteni, de a párja viselkedésével- elvonul, bunkó, puffog, látványosan nem vesz részt a társaságban, vagy megalázza a nőt háziasszonyi mivoltában, titokban beszólogat- Nem látod, hogy üres a pohara, erre sem tudsz figyelni? – szabotálja ezeket az alkalmakat és társas eseményeket, így a párja lassan érzelmi támasz, barátok nélkül marad. Ez a kiszolgáltatottság is egyre inkább afelé tolja, hogy akkor is benne maradjon a kapcsolatban, ha az már valós szenvedést okoz neki.

A megbetegítő kapcsolatban a férfi olyan elvárásokat támaszt a nővel szemben, amelynek képtelenség lenne megfelelni, hiába igyekszik a legjobban “teljesíteni”, semmi nem elég jó. Például, ha a nő hazafelé vesz paradicsomot, akkor az a baj, hogy nem sietett haza, hanem kedvére vásárolgatott, és egyébként is van még egy szem paradicsom a hűtőben. Ha nem vesz hazafelé paradicsomot, akkor figyelmetlen, önző, háziasszonynak is egy nulla.

Hiába a figyelmeztető jelek majd az egyre súlyosbodó kontroll, a határátlépések, a nő gyakran magát hibáztatja, valóságérzékelése torzul, és mivel egyre kevesebb emberrel oszthatja meg kétségeit, gyakran tényleg elhiszi, hogy vele van a baj, ő a hibás, aki még a paradicsomot sem tudja jó időben megvenni.

Ráadásul minél több időt tölt a nő a kapcsolatban, minél több energiát fektetett bele, hogy valahogy sikerüljön megfelelnie a párjának és működtetni a viszonyt, hogy egyre nehezebb a kilépés, az elszakadás. Amikor a nő már lelkileg, és súlyos esetben már testileg is romokban hever, külső szemlélőnek érthetetlen módon még mindig ragaszkodhat a párjához, és akár többszöri szakítás után is újra visszatérhet hozzá. A szakítás fenyegető árnyéka ideig-óráig megváltoztathatja az agresszor viselkedését, de ez csak stratégiai lépés a részéről, nem valódi személyiségváltozás- ez utóbbi sajnos gyakorlatilag lehetetlen, hiába álltatja magát a nő. Hiszen minden olyan szép volt, olyan jó volt, mint még senki mással… Ez az ember mintha nem is ő lenne- gyakran hallom ezeket a mondatokat bántalmazó kapcsolatban élő pácienseimtől.

Olyan ez, mint a főtt béka esete, ha forró vízbe rakod, azonnal kiugrik, de ha kellemesen hűvös vizet apránként melegítesz fel elviselhetetlenül melegre, nem veszi észre a cselt, benne marad. Trükkös, mert a kontrollt és a hatalomátvételt is jószándékú dehát én csak segíteni akarok neked- köntösbe csomagolja.

Az ilyen típusú kapcsolat- akár érzelmi, verbális, akár fizikai a bántalmazás, hozzájárulhat az önbizalom szétrombolásához, egy folyamatos, krónikusan emelkedett stressz-szinthez, ezáltal az immunrendszer rendellenes működéséhez, s így megágyazhat a pszichoszomatikus tünetek, majd valós fizikai betegség kialakulásához is. Az agresszor sokszor valamilyen személyiségzavarban szenved, leggyakrabban nárcisztikus vonásokat mutat, sokszor még örül is a betegségtünetekek megjelenésének, mert szeret tetszelegni a megmentő szerepében, és szereti éreztetni, hogy ő olyan jó, hogy még a selejtes nő mellett is kitart. A betegséget tovább tudja használni a teljes és tökéletes kontroll kiépítésére, rengeteget “segít”, pusztán jószándékból természetesen- érted megy, hogy ne kelljen fáradnod- (tényleg ott voltál, ahol mondtad?), stb.

Ha a következők közül többel is találkozol a kapcsolatban:

  • nem számít a véleményed,
  • nem számítanak az érzéseid
  • ha feszült vagy a párod társaságában
  • ha fogyatkoznak a barátaid, egyre kevesebbet mozdulsz ki
  • ha mindig neked kell tekintettel lenned a párod igényeire
  • ha gyomorgörccsel mész haza, hogy ma éppen milyen hangulata lesz
  • ha a kommunikáció rendre kudarcba fullad, mert a végén úgyis mindig minden a te hibád lesz
  • ha gyakran kapod azon magad, hogy családod, barátaid előtt mentegetned kell a párod viselkedését
  • ha olyan helyzetben aláz meg, ahol te kiszolgáltatott vagy
  • ha rendszeresen érezteti, hogy lecserélhető vagy
  • ha dühe, haragja rendszeresen rajtad csattan
  • ha valóságérzékelésed gyengül, magad is elbizonytalanodsz saját magadban is
  • ha a párod lebecsmérlően beszél a nőkről általában
  • ha a te sikereidet bagatellizálja, a sajátjait ünnepli
  • ha úgy öltözködsz, sminkelsz, viselkedsz, ahogyan az a párodnak tetszik
  • ha úgy érzed, az életed minden területét kontrollálja
  • ha agresszív, verbálisan vagy fizikálisan
  • ha hangulatai extrém mértékben váltakoznak
  • ha ő oda megy, ahora akar, akkor, amikor akar, de neked minden percedről el kell számolnod
  • ha sosem kér bocsánatot, mindig neked kell békülést kezdeményezni
  • ha szeretetmegvonással, ignorálással büntet
  • ha megaláz, még ha viccbe csomagolja is (Pl:Ne nevetgélj annyit amíg el nem mész fogorvoshoz a nyáriszünettel a fogaid között)
  • ha ott éltek, ahol ő akar, olyan kocsit vezetsz, amit ő javasolt neked, olyan ruhában, amit tőle kaptál- szigorúan térdalatt végződő szoknyában, ott vacsoráztok, ahol ő szeretne és azt eszed, iszod, amit ő rendelt neked, és akkor mentek haza, amikor ő akar, és akkor szexeltek, amikor neki kedve van, stb. …
  • ha megrángat, lefog vagy elcsattan egy pofon…

Akkor érdemes elgondolkodnod, hogy hova vezet ez.

A témával részletesen foglalkozom most megjelenő legújabb könyvemben, a Minden, amit az endometriózisról és kezeléséről tudnod kell. 

Az Egy történet a rendelőmből című könyvben pedig lélektani fejlődésregényen keresztül mutatom be a nárcisztikussal való kapcsolatból való kilábalás egy igaz történeteken alapuló lehetőségét.

Segítünk, konzultációs időpontok ITT

Szakértőnk teljes cikkét ITT éred el.