“A szomszédban már háború dúl”- tippek a mentális egészség megőrzésére

Klímaválság, pandémia…  az elmúlt években új kihívásokkal kellett szembesülnünk. Ahogy oldódik a koronavírus okozta szorongás az emberekben, máris új aggódnivaló ütötte fel a fejét az orosz-ukrán konfliktus végett.

Több páciensemtől hallottam az elmúlt napokban, hogy félnek a háborútól a szomszédunkban, féltik magukat és a születendő gyermekeiket is a helyzet esetleges eszkalálódása kapcsán. A harmadik világháború témája is nem egyszer felmerült.

“Nem ezért küzdöttem évekig ezért a babáért, hogy ilyen világba érkezzen meg.”

Ez volt az a mondat, ami miatt végül úgy döntöttem, megírom ezt a cikket. Szeretném, ha tudnátok belőle erőt és reményt meríteni a nehezebb időkben. Praktikus tanácsokat adok, hogy  hogyan őrizd meg a nyugalmadat, hogyan értékeld reálisan a helyzetet és mit kezdj a feszültséggel, aggodalmakkal. Borzasztó dolog, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, és nekem is megszakad a szívem sz ártatlan emberekért.

Ebben a cikkben most azokhoz szólok, akik nagyon szoronganak a kialakult helyzet miatt, és a fejükben tovább fűzik a történetet egészen egy esetleges Magyarországot is érintő háborúig, vagy harmadik világháborúig. Sajnos a pszichológiai konzultációkon tapasztalom, hogy sokakban olyan mértékben fokozódik a szorongás, hogy az már befolyásolja a hangulatot, alvás minőségét, stb.

 

  • Tudatosítsd magadban, hogy ezen a ponton a hazánkat is érintő háborút illető félelmeid és a negatív jövőképek a fejedben vannak. Miközben a fejedben, a gondolataidban kitörni készül a harmadik világháború, addig te itt a jelenben tökéletes biztonságban vagy. Nézz körül, kapcsolódj a környezeteddel, engedd, hogy érzékeld magad körül az otthonod falait vagy menj sétálni és hallgasd a tavaszi madárcsicsergést. Ha van kedved, használj néhány tudatos jelenlét technikát, akár a sétád is lehet egy mindfulnessből ismert tudatos séta.Földelj, használj néhányat az idegrendszeredet megnyugtató technikáim közül, amelyekről az Instán meséltem nektek.

 

  • Tudatosítsd magadban, hogy bár valóban éppenséggel kitörhet az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a harmadik világháború, de ennek vajmi kevés esélye van! Természetesen egyikünk sem jós, én sem, de segíthet, ha tudatosítod a konkrét érveket s a tényeket magadban. Mi az, ami valójában, nem a hatásvadász cikkek címeiben történik? Bár nekem magamnak is a szívem szakad meg az ártatlan emberekért, akik most az életüket féltik Ukrajnában, mégis úgy vélem, mivel Ukrajna nem NATO tag, világháborútól nem kell tartanunk. Amire valóban fel kell készülnünk az nem háború, hanem az orosz-ukrán konfliktus európai következményei: a gáz árának brutális emelkedése és a keleti országrészekben menekültek megjelenése, akiket segítenünk kell.

 

  • Helyezd a történéseket történelmi perspektívába! Ha olvasod ezt a cikket, a te életedben már volt Ukrajnában háború. Mit éreztél belőle? Kitört a harmadik világháború?

 

  • Nagyon nézd meg, honnan tájékozódsz! Tudatosítsd, hogy a hírportálok abból élnek, hogy a cikkek címe minél figyelemfelkeltőbb legyen, nekik az a lényeg, hogy minél többen klikkeljenek az adott cikkre.  Jelen helyzetben a félelmetes, szorongáskeltő címek teljesítenek a legjobban, kihasználva az emberek bizonytalanságát. Amit javaslok, hogy tanuld meg megválogatni, honnan tájékozódsz, és a hiteles forrásokat is csak néhány naponta tíz percre nyisd meg, ha hajlamos vagy a szorongásra. Nyugodtan tarts médiaböjtöt, sokat segít! Ha nagyon sok hírrel találod szembe magad a közösségi médián és emiatt rosszul érzed magad a Facebookot pörgetve, vedd fontolóra hogy hibernálod a fiókodat egy időre.

 

  • Kapcsolódj a családtagjaidhoz, barátaidhoz, legyen olyan személy a közeledben, akivel megoszthatod a félelmeidet, de figyelj arra, hogy egy kiegyensúlyozott, higgadt embert válassz, akivel nem csak még jobban bepörgetitek egymást! A beszélgetés most csak azoknál az  embereknél működik, akik hozzád hasonlóan megpróbálnak egyensúlyba kerülni, és a szorongásaik ellenére haladni akarnak az életükben. Lehet, hogy szükség lesz rá, hogy kevesebb időt tölts azokkal az emberekkel, akik mellett erősödik a szorongásod.

 

  • Írd le a félelmeidet. Írd ki őket magadból! Ha szavakba öntöd a  félelmeket, az segíthet elengedni őket, mert távlatokba, narratívába helyezi őket.  Szánj napi 15-20  percet arra, hogy leírd gondolataidat egy naplóba. Írd le, hogy érzed magad, szorongsz-e s ha igen, mi váltotta ki az aggodalmat. Olvasd el újra, amit írtál hetekkel, napokkal ezelőtt, és figyeld meg, bekövetkezett-e, amitől tartottál. Reagálj magadnak, korrigálj mindent, ami egy kis távolságból már irracionálisnak tűnik. Például ha azt írtad, korábban, hogy “Félek elhagyni a lakást/házat/várost, mert annyira félek a vírustól/betegségtől/háborútól/emberektől  hogy csak otthon akarok maradni és mindenki hagyjon békén”  akkor megkérdőjelezheted ezt a gondolatot. “Elfogadom, hogy nem tudom irányítani, hogy mi történik a világban azzal, hogy ki sem teszem a lábam otthonról. Csak a saját napomat tudom irányítani, de erre viszont képes vagyok!” Írd le a pozitív gondolataidat vagy elhatározásaidat is, például “Minden nap kimegyek a szabadba, még akkor is, ha csak rövid időről van szó, és csak a környéken megyek sétálni. “

 

  • Egy egyszerű technika, ha nem akarod, hogy az aggodalmak egész nap fekete fellegként lebegjenek a fejed felett. Időzítsd az aggodalmaskodásra szánt perceket, beszéld meg a negatív gondolataiddal, hogy jöhetnek, és velük leszel, de nem egész nap, hanem kizárólag este hét és hét óra tíz perc között. Minél jobban kapálózol a negatív gondolatok ellen, azok annál inkább ragaszkodnak majd hozzád. Ha nem félsz tőlük, hanem tudatosítod, hogy ők pusztán gondolatok, nem a valóság, akkor máris nagyot léptél előre, hogy megfelelően tudd kezelni őket. Nincs szükség arra, hogy menekülj előlük, csak kommunikáld feléjük a kereteket (tíz perc este héttől az övék, a napod többi része a tiéd), és következetesen tartsd is be a szabályokat.

 

  • Ismerd fel, hogy bizony előfordulhat, hogy a félelmeid esetleg inkább belőlről fakadnak, és nem is feltétlenül a külső körülmények okozzák. Az háborúval kapcsolatos félelmek mögött lehetnek mélyebb, mögöttes félelmek, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak a jelenlegi külpolitikai helyzethez.Ha gyakran kapod azon magad, hogy olyan nagyszabású események miatt aggódsz, amelyek felett nincs befolyásod, akkor hasznos lehet, ha átgondolod, hogy vannak-e olyan területek az életedben, amelyeken úgy érzed, hogy több kontrollra lesz szükséged.
  • Törődj azzal, amire van ráhatásod! Ha hozzám hasonlóan te is csak egy földi halandó vagy, akkor nincs túl sok esélyed leülni Putyinnal megdumálni a terveit.  De van néhány dolog, ami igenis a te kontrollod alatt áll. Figyelj arra, hogy a te személyes életedben ne legyen háború. Sem magaddal, sem másokkal folytatott.

 

  • Légy aktív! Ahelyett, hogy hagynád, hogy a félelem megbénítson, válaszd a proaktív utat. Te is tehetsz valamit! Vegyél részt háborúellenes aktivitásokban, írj nyílt levelet, csatlakozz háború  ellen küzdő szervezetekhez. Nézd meg, hol, hogy tudsz segíteni. Adományozz a megfelelő szervezeteknek! Közelednek a választások, itt is gyakorolhatod a kontroll érzését. Szavazz olyan jelöltekre, akik jártasak a nemzetközi diplomáciában, akikben bízol és akiknek szimpatikusak a témával kapcsolatos gondolatai, tervei.

 

  • Gondoskodj magadról! Egyél egészséges ételeket, aludj eleget, legyél rendszeresen jó levegőn és végezz testmozgást. Figyelj magadra, mert fontos vagy, és a tested gondozása a mentális egészséged egyik kulcs pillére is. Ne feledd: az öngondoskodás nem önzőség! Tanulj stresszkezelő és meditációs technikákat, tanulj meg relaxálni, szívesen segítek neked ebben én is a konzultációkon, ha nem ismersz ilyen technikákat. Találsz néhányat a Youtube csatornámon is.

Itt tudsz találkozni még a velem és a tartalmaimmal:

FB

INSTA

KÖNYVEK

KURZUSOK

KONZULTÁCIÓ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oszd meg a cikket:

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on pinterest

KI BESZÉL ITT ÉS MIÉRT?
NÁLAM VÁLASZT KAPSZ A KÉRDÉSEIDRE!

Árvai Nóra

pszichológus, párkapcsolati szakértő, perinatális szaktanácsadó, szakíró, életmód- és táplálkozási tanácsadó

Az első könyvem megjelenése után beérkezett rengeteg levélnek és segítségkérésnek köszönhetően váltottam az igazi hivatásomra, az Endoblogos tevékenységeimre. Életem nagy részét tölti ki a folyamatos képződés és tanulás, hogy a lehető leghatékonyabb segítséget tudjam nyújtani a hozzám fordulóknak.